Ecclesiastes 1

Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó. ^a 1

Agur vallomása

2Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak. 3Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem. ^b 4És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám. 5Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod? ^c 6Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak. ^d 7Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy. ^e

Agur kérése

8Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék. 9A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. ^f 10Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével! ^g

Agur bölcs mondásai

11Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen. 12Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja. ^h 13Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott. ⁱ 14Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak! 15Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket. ^j 16A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég; ^k 17A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! 18A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak. ^l